2015. február 25., szerda

Február 25. Szerda

Az előző napokban nem igazán történtek érdekes dolgok. 
Leszámítva, hogy hétfőn feleltem irodalmon József történetéből (a tanát teljesen igazságtalanul osztályozott bennünket {3-an feleltünk egyszerre}), de megoldottam és ha elmondom a 23.Zsoltárt a tanárnak akkor nem kapok jegyet. Föciből megírtam a tz-t, ofőn az iskola pszichológusnak töltöttünk ki valami tesztet, amiből majd csinál valami felmérést. 
Kedden szerencsére nem volt a fizika tanár, és egy olaszos helyettesítette. De ő nem igazán tartott órát, csak felügyelet volt. Néptáncon valami magyar néptáncos videókat néztünk, a tánccal nem volt semmi bajom. Csak akkor volt nagyon rossz amikor a lányok énekeltek is, mert akkor nagyon recsegett és azt annyira nem bírta a fülünk. Utolsó óránk kémia volt, ahol a keverési egyenletet tanultuk. Mindenki azt mondta, hogy az nagyon nehéz közben pedig nekem a számítós részek mennek a legjobban, annak ellenére, hogy nem is matekos vagyok. 


Ma nem igazán volt valami a suliban. Első órán nem voltam bent, mert anya elaludt és nem keltett fel. Föcin megírtam a javító Amerika dolgozatot 5-re. Nyelvtan helyett irodalom volt, infón megírtuk a körlevelekből a tz-t. Azzal 5 perc alatt végeztem, utána meg végig neteztem a maradék 40-et. Egész nap azt néztük, hogy soha nem lesz már vége a sulinak és nagyon mennénk mát haza. 

Otthon nagyon sokat kell tanulnom holnapra. Bár holnap nem lesz megtartva mind a 8 órám, csak az első 5-ön leszünk bent. Utána kezdődik egy hosszabb szünet, mert se Pénteken, e Hétfőn nem kell majd suliba menni. Pénteken sí szünet lesz. Hétfőn meg a szóbeli felvételik lesznek a suliban és nem kell bemenni, hogy ne zavarjuk a felvételizőket.

2015. február 17., kedd

Február 17. Kedd


Múlthéten Szerdától Péntekig nem voltam suliban. Kedden este belázasodtam, elmentem a dokihoz, ő egyből hazaküldött és feküdnöm kellett végig, meg 6 óránként gyógyszereket szednem. Hétvégén is ugyanazt csináltam.


Hétfőn 2 óra kivételével valaki mindig dolgozatot írt, vagy felelt. Olaszból 5-re feleltem, föciből eldönthettem, hogy tz-t vagy Amerika vaktérképet írok. Én inkább a vaktérképet választottam. Remélem jól sikerült. Holnap írom meg a tz-t. Abban nem vagyok olyan biztos, hogy holnap nagyon jól fog menni. Tegnap volt Anasztázia szülinapja. Tegnap még matekból írtunk tz-t. Abban most már nem bízom annyira mint tegnap. Akkor még azt hittem egész jó lesz. Ma már tudom, hogy nem lett annyira jó mint hittem.


Ma dogákat kaptunk ki a legtöbb órán. Törin Anasztázia felelt, 5-öst kapott. Tesin nem volt megint a tanárnő, így helyettesítés volt (ping-pong-oztak), én meg a töri óra anyagokat másoltam. Fizikán visszakaptuk a dolgozatot amít egy hete írtunk. Azt pontosan nem tudom, hogyan van most a jegyem. Bioszon írtunk röpit, de azt csak néhány embertől szedte be. Énekre be volt ígérve egy dolgozat, de végül csak annak kellett volna felelnie, aki nem figyel, vagy hülyéskedik az órán. De senkinek sem kellet felelni vagy dolgozatot írnia. Táncon nagyrészt olvastam (március első hetén jár le a tesi felmentésem), utánna nekem is be kellet szálnom a játékba ami nekem nem annyira jött be. Óra végén elvállaltunk Anasztáziával és Carollal. A jelen kori színházakról kell csinálnunk. Kémián kikaptuk a tz-inket. Hát nem mondanám, hogy valami fényesen sikerült. Majd írok javítót valamejik 7. órában. Az volt a vicces benne, hogy nekem 40,5 pontom lett, Anasztáziának 41,5 pontja lett, Carolnak 42,5 pontja lett.


Itthon rengeteget kell tanulnom, mert holnap iszonyat nehéz olasz és föci dolgozatot írok.

2015. február 10., kedd

Február 10. Kedd


Reggel azt hittem soha sem érek be a suliba. A villamos még jó szokott lenni, mert ott olvasok. De a buszon nagy a tömeg, ott nem lehet olvasni. Mindegy is. Nagynehezen beértem a suliba. Töri óráról az ofő késet, mert nagyon messziről vonattal jön és a délibe most nem mennek volatok, így kicsit lassaban jön suliba. De mi annyira nem is bántuk, mert addig se kell felelnünk, meg tanulnunk se kell addig. Tesin megmértek rajtunk egy csomó kötelező dolgot, de rajtam volt pár dolog amit nem lehetett, mert újabb 3 hétre szereztem felmentést. Fizikán majd szétuntam magam, ugyan nem értem az anyagot amit veszünk de órákon fejben nem is vagyok ott. Fizika után biosz volt, ott végig a barátnőmmel beszéltem. De tudtam, hogy hol tartunk, hogy mit veszünk. Jegyzetelni is tudtam végig, pedig teljesen másról veszélgetünk mint amit órán csináltunk. 5. óránk ének volt, a tanárnőt egy kicsit kiakasztottuk és most nagyon bekeményített nálunk. Minden órán dolgozatot fog íratni velünk. Ebédszünetben a büfében beszélgettünk, meg az igazolásomat adtam volna le, csak nem volt az akinél le kell adni. Mindegy azért ott hagytam. Majd holnap vissza megyek elintézni. Táncon is kiakasztottuk a tanárnőt, de mi nem tehetünk róla, hogy nem ez a kedvenc óránk és mindenképpen felmentést akarunk rá szerezni. Kémi volt az utolsó óránk, de ezt is nagyon untuk, meg 7. órára általában elegük van mindenből.
 Itthon a holnapi föci dolgozatra tanultam rengeteget. Nem tudom mitől de anya is és én is rosszul vagyok. Nekem lehet, hogy lázam van és alig van hangom. Anyának nem tudom, hogy mi a baja de azt mondta a héten már nem megy be a munkahelyére. Remélem holapra azért jobban leszek, mert nagyon be szeretnék menni a suliba. Ha otthon vagyok nagyon hiányoznak a többiek.


 Nélkülük nagyon uncsi. Bár eléggé érdekes az osztályom és igencsak sok gond van velünk én nagyon szeretem őket, meg imádok ide járni. Örülök, hogy ide jöttem és nem egy másik iskolába mentem.

2015. február 9., hétfő

Február 9. Hétfő




Sajnos napokig nem tudtam írni, mert be volt gipszelve 1 hétig a jobb kezem. De sajna bal kezes vagyok így a suliban muszáj volt haladnom az anyaggal, meg dolgozatot kellet írnom. De kémián Tarr még akkor se hagyott volna ha jobb kezes lennék. Akkor azzal a kezemmel kellet volna írnom amival nem tudok. 2 hete végre eljutottam, hogy vegyek egy telefont. Utánna meg a telefonomon nem tudtam netezni, mert nem volt hajlandó behozni a mobilnetem. De mostanra ezt a problémát is sikerült megoldanom. A gipszemet múlt hét hétfőn elvileg levették volna, de én visszakértem még egy kicsit. De szerdán végleg megszabadultam tőle. Most itthon őrzöm a másik két gipszemmel együtt. Ma mentem vissza a dokihoz. Azt mondták teljesen jó már a kezem. Kapram a következő 3 hétre tesifelmentést. Addug nem is fog velem semmi történni. De amint vissza megyek tesizni akkor megint csinálok valamit.
Az egyik lány a matekosoktól elment, és jött egy új lány a helyére. Az új lány a törisekhez jött. Kicsit nehéz neki, mert eléggé bonyolult az épület és mindig más felé visszük. De egyszer majd bele szokik.
Ma véül a doki után nem mentem be a suliba, pedig máskor mindig bementem. Ma valahogy nem nagyon volt hozzá kedvem, pedig elég hamar végeztünk.












( Amíg rajtam volt a gipsz folyamatosan zsibbat a kezem, mert egy bizogyos ponton nyomta és mekem ettől állandóan zsibbadni kezdett hol csak az ujjam, hol az egész kezem.)





2015. január 19., hétfő

Január 19. Hétfő

Hétvégén közösségi munkázni voltam a nagy sprtágválasztón Anasztáziával. Nem annyira élveztük, de valahogy eltelt a szombati napunk. Tegnap nagyrészt csak tanultam, meg olvastam egy kicsit.
Ma borzasztó napom volt.  Az órák még csak-csak elteltek, de azok kínszenvedések voltak. Utolsó órán ofő volt, ahol megkaptuk a biziket. Nekem 4,0625 lett a félévi átlagom. Az az én osztályomban egész jónak számít. De én annyira nem örülök neki, mert tudom, hogy ennél többre is képes lennék. De mindegy, majd ebben a félévben jobb lesz az átlagom.
 Hazafelé eltűnt a buszon a buszon a telefonom, szerintem valaki kilopta a zsebemből. A villamosmegállóban majdnem elsírtam magam, de itthonig tudtam tartani magam. De amióta haza értem azóta egyfolytában sírok. Anyukám letiltatta a telefonom, aztán majd megkapom az övét és kapok bele új számot. Anyukám azt mondta ez a legnagyobb büntetés a számomra és teljesen igaza is volt. Soha sem akartam elhagyni a telefonom, mert abban van az életem. Abban van az összes képem, a barátaim telefonszáma, a kedvenc telefontokomban volt volt (így az is oda lett, pedig azt a szülinapomra vettem), a naptáramban van egy csomó fontos dátum (amiket már most nem tudok, abba van felírva rengeteg dolgozat, vizsgák), a telefonom nélkül nem megyek semmire. Anyukám azt is mondta, hogy nem kapok új telefont (ami most eltűnt az 2013-ban karácsonyra kaptam). A telefonomban volt egy számomra nagyon értékes memó kártya, ami tele van számomra nagyon fontos zenékkel, képekkel és videókkal. 
Az a legrosszabb az egészben, hogy ugyan nem túlságosan szerettem azt a telefont, de mégis az volt számomra a legfontosabb, és nem tudom, hogy mit kezdek nélküle....................
:'( :'( :'( :'( :'( :'( :'( :'( :'( :'( :'( :'( :'( :'( :'( :'( :'( :'( 

2015. január 16., péntek

Január 16. Péntek

Ma zárnak le minket mindenből. Nagyon izgolok, hogy milyen lesz a félévim. Azt tudom, hogy ez azeddigi legrosszabb bizim lett. Sőt még azt is, hogy a suli legrosszabb átlagát az osztályom produkálta. Sajna ma nem túl sok minden történt, csak kémiából kapram egy 5-öst. Most magyon várom, hogy a naplóban kitöltsék a félévi értékelést.

2015. január 15., csütörtök

Január 15. Csütörtök

Ma reggel elaludtam, így nem értem be az első órámra. Most fordult velem elő ilyen először, hogy elkéstem. Amikor először elaludtam annyira szerencsés voltam, hogy nem volt első óránk. De nem volt baj, legalábbis nekem, mert angollal kezdtünk és azt nem annyira szeretem. Szinte mindig unom az angol órákat. Csak azért, mert ugyan azt tanulom mint eddig 4 éven keresztül megtanultam. Sajna nem sikerült jól a szintfelmérőm és a rosszabb csoportba kerültem. Mindegy most már így alakult. Angol után tesi volt, ott nem igazén csináltam túl sok mindent, mert röpi versenyre egyzetek. Utána törin az ofő-nk (ő a töri tanárunk is) elmondta, hogy mit kellet volna a dolgozatba írnunk (tegnap írtuk meg). Nekem szerencsére 4-es lett. Matekon most még mindig értem, hogy mivel foglalkozunk. Bár a mai órán kezdtem egy kicsit elbizonytalanodni benne, de azért még mindig értem. Dupla magyar elején dolgozatot írtunk. Közte volt az ebédszünet, ebéd alatt a fiúk végig azzal piszkáltak, hogy miket szeretek. Carol az ebédszünetben ment el, a dupla óra második felében a magyartanárunk kérdezte is, hogy hova tűnt. Utolsó óránk fizika volt, én nagyon utálom. Kettes lett a dolgozatom és még egy hármast is kaptam a jel-mértékegységre. Az biztos, hogy nem ez a kedvenc tantárgyam. És még csak nem is értem amit tanulunk, mert olyan gyorsan diktál mindent a tanárnő, amilyen gyorsan írni sem lehet. Mindegy nem érdekel a fizika, nem is fog nekem kelleni soha.
Hazafelé megint egyedül kellet jönnöm, de most nem aludtam el majdnem a villamoson. Itthon kémiát és olaszt tanultam a dolgozatokra, a felelésekre. Utána becsomagoltam a kis tesóim ajándékait, majd elmentem a nagypapámhoz, aki elhozta az én karácsonyi ajándékomat. Én meg oda adtam neki a tesóimét, hogy vigye el nekik, mert nem tudom mikor találkozok velük.
A mai napom csak ennyi volt, és még csak semmi vicces sem volt benne.