Február 10. Kedd


Reggel azt hittem soha sem érek be a suliba. A villamos még jó szokott lenni, mert ott olvasok. De a buszon nagy a tömeg, ott nem lehet olvasni. Mindegy is. Nagynehezen beértem a suliba. Töri óráról az ofő késet, mert nagyon messziről vonattal jön és a délibe most nem mennek volatok, így kicsit lassaban jön suliba. De mi annyira nem is bántuk, mert addig se kell felelnünk, meg tanulnunk se kell addig. Tesin megmértek rajtunk egy csomó kötelező dolgot, de rajtam volt pár dolog amit nem lehetett, mert újabb 3 hétre szereztem felmentést. Fizikán majd szétuntam magam, ugyan nem értem az anyagot amit veszünk de órákon fejben nem is vagyok ott. Fizika után biosz volt, ott végig a barátnőmmel beszéltem. De tudtam, hogy hol tartunk, hogy mit veszünk. Jegyzetelni is tudtam végig, pedig teljesen másról veszélgetünk mint amit órán csináltunk. 5. óránk ének volt, a tanárnőt egy kicsit kiakasztottuk és most nagyon bekeményített nálunk. Minden órán dolgozatot fog íratni velünk. Ebédszünetben a büfében beszélgettünk, meg az igazolásomat adtam volna le, csak nem volt az akinél le kell adni. Mindegy azért ott hagytam. Majd holnap vissza megyek elintézni. Táncon is kiakasztottuk a tanárnőt, de mi nem tehetünk róla, hogy nem ez a kedvenc óránk és mindenképpen felmentést akarunk rá szerezni. Kémi volt az utolsó óránk, de ezt is nagyon untuk, meg 7. órára általában elegük van mindenből.
 Itthon a holnapi föci dolgozatra tanultam rengeteget. Nem tudom mitől de anya is és én is rosszul vagyok. Nekem lehet, hogy lázam van és alig van hangom. Anyának nem tudom, hogy mi a baja de azt mondta a héten már nem megy be a munkahelyére. Remélem holapra azért jobban leszek, mert nagyon be szeretnék menni a suliba. Ha otthon vagyok nagyon hiányoznak a többiek.


 Nélkülük nagyon uncsi. Bár eléggé érdekes az osztályom és igencsak sok gond van velünk én nagyon szeretem őket, meg imádok ide járni. Örülök, hogy ide jöttem és nem egy másik iskolába mentem.