Január 19. Hétfő

Hétvégén közösségi munkázni voltam a nagy sprtágválasztón Anasztáziával. Nem annyira élveztük, de valahogy eltelt a szombati napunk. Tegnap nagyrészt csak tanultam, meg olvastam egy kicsit.

Ma borzasztó napom volt.  Az órák még csak-csak elteltek, de azok kínszenvedések voltak. Utolsó órán ofő volt, ahol megkaptuk a biziket. Nekem 4,0625 lett a félévi átlagom. Az az én osztályomban egész jónak számít. De én annyira nem örülök neki, mert tudom, hogy ennél többre is képes lennék. De mindegy, majd ebben a félévben jobb lesz az átlagom.

 Hazafelé eltűnt a buszon a buszon a telefonom, szerintem valaki kilopta a zsebemből. A villamosmegállóban majdnem elsírtam magam, de itthonig tudtam tartani magam. De amióta haza értem azóta egyfolytában sírok. Anyukám letiltatta a telefonom, aztán majd megkapom az övét és kapok bele új számot. Anyukám azt mondta ez a legnagyobb büntetés a számomra és teljesen igaza is volt. Soha sem akartam elhagyni a telefonom, mert abban van az életem. Abban van az összes képem, a barátaim telefonszáma, a kedvenc telefontokomban volt volt (így az is oda lett, pedig azt a szülinapomra vettem), a naptáramban van egy csomó fontos dátum (amiket már most nem tudok, abba van felírva rengeteg dolgozat, vizsgák), a telefonom nélkül nem megyek semmire. Anyukám azt is mondta, hogy nem kapok új telefont (ami most eltűnt az 2013-ban karácsonyra kaptam). A telefonomban volt egy számomra nagyon értékes memó kártya, ami tele van számomra nagyon fontos zenékkel, képekkel és videókkal. 

Az a legrosszabb az egészben, hogy ugyan nem túlságosan szerettem azt a telefont, de mégis az volt számomra a legfontosabb, és nem tudom, hogy mit kezdek nélküle....................

:'( :'( :'( :'( :'( :'( :'( :'( :'( :'( :'( :'( :'( :'( :'( :'( :'( :'( 

Január 16. Péntek

Ma zárnak le minket mindenből. Nagyon izgolok, hogy milyen lesz a félévim. Azt tudom, hogy ez azeddigi legrosszabb bizim lett. Sőt még azt is, hogy a suli legrosszabb átlagát az osztályom produkálta. Sajna ma nem túl sok minden történt, csak kémiából kapram egy 5-öst. Most magyon várom, hogy a naplóban kitöltsék a félévi értékelést.

Január 15. Csütörtök

Ma reggel elaludtam, így nem értem be az első órámra. Most fordult velem elő ilyen először, hogy elkéstem. Amikor először elaludtam annyira szerencsés voltam, hogy nem volt első óránk. De nem volt baj, legalábbis nekem, mert angollal kezdtünk és azt nem annyira szeretem. Szinte mindig unom az angol órákat. Csak azért, mert ugyan azt tanulom mint eddig 4 éven keresztül megtanultam. Sajna nem sikerült jól a szintfelmérőm és a rosszabb csoportba kerültem. Mindegy most már így alakult. Angol után tesi volt, ott nem igazén csináltam túl sok mindent, mert röpi versenyre egyzetek. Utána törin az ofő-nk (ő a töri tanárunk is) elmondta, hogy mit kellet volna a dolgozatba írnunk (tegnap írtuk meg). Nekem szerencsére 4-es lett. Matekon most még mindig értem, hogy mivel foglalkozunk. Bár a mai órán kezdtem egy kicsit elbizonytalanodni benne, de azért még mindig értem. Dupla magyar elején dolgozatot írtunk. Közte volt az ebédszünet, ebéd alatt a fiúk végig azzal piszkáltak, hogy miket szeretek. Carol az ebédszünetben ment el, a dupla óra második felében a magyartanárunk kérdezte is, hogy hova tűnt. Utolsó óránk fizika volt, én nagyon utálom. Kettes lett a dolgozatom és még egy hármast is kaptam a jel-mértékegységre. Az biztos, hogy nem ez a kedvenc tantárgyam. És még csak nem is értem amit tanulunk, mert olyan gyorsan diktál mindent a tanárnő, amilyen gyorsan írni sem lehet. Mindegy nem érdekel a fizika, nem is fog nekem kelleni soha.
Hazafelé megint egyedül kellet jönnöm, de most nem aludtam el majdnem a villamoson. Itthon kémiát és olaszt tanultam a dolgozatokra, a felelésekre. Utána becsomagoltam a kis tesóim ajándékait, majd elmentem a nagypapámhoz, aki elhozta az én karácsonyi ajándékomat. Én meg oda adtam neki a tesóimét, hogy vigye el nekik, mert nem tudom mikor találkozok velük.
A mai napom csak ennyi volt, és még csak semmi vicces sem volt benne.

Január 14. Szerda

II.
Ebéd után föci jött. Kicsit fura volt, hogy nem az előadó előtt hanem a teremben volt az osztály. De mindegy volt. Volt jó forró teám hála a termosznak. Ittam a teámat amikor az egy ik osztálytársam odajött, kivette a kezemből a termoszt és meg akarta inni ami benne van. De nem járt sikerrel,ert magára borított a forró teát. Vicces volt egy kicsit. De azért adtam neki a teámból. Aztán amit hagyott oda adtam Anasztáziának. (Aki leönötte magát: D. Carol csak neked írom, hogy tudjad.) A föci viszonylag jól eltelet. Utánna nyelvtan volt ahol kaptam 4/5. Nagyon örülök neki.
Hát ma csam ennyi volt. De remélem holnap még ennél hamarabb eltellik a suli, mert a nagypapámmal nagyon szeretnék találkozni, meg hát meg is kapom a karácsonyi ajándékjaimat. Meg oda adom neki a kistesóimét, hogy vigye el nekik. Tényleg azt még be is kellene csomagolnom!!!!

Január 14. Szerda

I.
Tegnap nem sok időm volt írni. A mai töri dolgozatra tanultam nagyon sokat. De szerencsére viszonylag jól sikerült.
Ma fogok még később is írni csak most imfóm van és nem kell dolgozatot írnom.
Matekkal kezdtünk, végre sikerült megértenem mit is csinálunk az órán. Tesin labdajátékokat játszottunk. Olaszon úgy volt, hogy írunk, de mégsem irata meg a dolgozatot. Törin tz-t írtunk a Római Birodalomból. Most imfó van, és elméletileg ebből is írtunk volna csak inkább jövő héten írjuk meg a dolgozatot. Imfó után rohanunk ebédelni.

Január 12. Hétfő

Hétvégén nagyrészt otthon voltam betegen.
Ma megint elmaradt az első óra, így nem kellet olyan nagyon korán kelnem. Azért így is korán kelek. Matekon nem igazán mondanám hogy képbe voltam az anyaggal. Még azt ae tudtam mit veszünk egyáltalán. De nagy nehezen túléltem az órát. Utánna tesi volt. Végre én is tesizhettem a többiekkel, és nem vsak a padról néztem őket. Mo gyok a bemelegítés után a tanárnővel beszélgetünk, mert párunknak nem sok kedve volt a ping-pong hoz. Sokat nevettünk. Végülis nagyon élveztük a tesit. Bár mi minden tesit végigröhögünk, ebben a mai sem különbözött. Csak ma nem tornáztunk, hanem az élet dolgairól beszéltünk. Tesi után nagyon féltem az olasz vizsgától. Én az óra utolsó hat percénem vizsgáztam viszon ötös lett az igeragozásom miatt. Olasz után föcin, angolon és ofőn már majdnem elaludtam. Utánna szerencsére már jöhettünk is haza. Ofő előtt Anasztáziával elmentünk föliratkozni közösségi munkára a nagy sportágválasztóra. Szombaton megyünk segíteni az előkészületekben. Mielőtt elindultunk volna Carol nem találta a telóját. Azt kerestük egy csomó ideig. De sajna nem lett meg. Az enyémről hivogatta az anyukáját. Azt mondta nagypn magy bajban van. Hát remélem azért valahogy megoldott azt a nagy problémát és nem lett semmi nagy baj. És holnap remélem, hogy megtaláljuk a telefonját.

Január 9. Péntek

Tegnap este rosszul lettem és ma nem tudtam elmenni suliba. Egy kicsit uncsi volt itthon. Tanultam ezt azt de annyira nem tudtam koncentrálni mint kellet volna, ezért hagytam az egészet és inkább csak unatkoztam nagyon sokat, nézegedtem a telefonom és tévéztem. Estefelé kezdtem jobban lenni. Ilyen unalmas napom még soha sem volt. Beszéltem a nagypapámmal is egy kicsit. Ma úgy is csak vele tudtam, persze anyán kivűl. Hétfőn el kell majd mennem dokihoz, ma nem tudtam.
Remélem holnap egy kicsit jobb napom lesz.

Január 8. Csütörtök

Húha! A karácsonyom eléggé húzosra sikerült. Nem is nagyon akarok ennél többet mondani róla. Hétfőn a sulivan elromlott a fütés, utolsó két óránk maradt el. Kedden csak az utolsó, azt nem tudjuk mi miatt. Tegnap is elmaradta az utolsó óra, ha jól hallotam valami féle vizsga miatt.
Ma sajna semmien óra sem maradt el.
Angolon Carolnak a szülinapjára (utó) készített tortánaka dobozát díszítettem. Szünetben oda adtam neki, mert egyesek nem járnak első órára, nagyon boldog  volt, a nyakamba ugrott. Persze az egész osztály megtudta és jelentkeztek, hogy nekik is csináljak szülinapukra tortát. Akkor kérdeztem meg, hogy nekem ki csinál a szülinapomra? Szóval a szünetek jól zeltek. Persze mindenhova vittük a sütit nehogy valaki megegye. De ebédszünetben mi etük meg.
Az orák nagy részén majdnam elaludtam. Nyelvtanon írtam dolgozatot, meg fizikán is. Egyik jobban sikerült mint a másik. A nyelvtan még csak-csak jó lesz, de a fizikában nem hiszek. Hazafelé volt valami az előttünk lévő villamossal és rengeteget áltunk nyitott ajtókkal a Margit híd előtt (majd odafagytam. Otthon tanulok az olasz vizsgára, mert előfordulhat, hogy holnap én vizsgázok. Meg tanulok törit is egy kicsit, mert lassan én fogok felelni és jövő héten dolgozatot írunk belölle.
Egépként szetencsére végre meggyógyult a lábam és levehettem a rögzítést is róla.

Nagyon jó nap volt. Ott egy kép Carol tortájárol: